Lassan közeledik az első hét vége, de már olyan, mintha egy hónapja itt lennénk. A munkába már teljesen beleszoktunk és ma szerencsére nem kellett lemennem reggelinél segíteni két munkatársammal, így aludhattunk 9-ig :) A többiek meg hoztak fel egy kis müzlit reggelire, úgyhogy még éhen sem haltam az ebédig.
Már egyre jobbak vagyunk a kajaelcsenésben, mert amúgy nem lehetne, nehogy a Boss Boss problémázzon, de egy kis gyümölcsöt, tejet, narancslevet mindig sikerül kicsempészni a zsebeinkben. Ami jól is jön, mert a vacsora 16.45-kor van és estére meg szoktunk éhezni.
Egyébként a kaja nagyon finom és szerencsére rengeteg a saláta... tudjátok, hogy én otthon mennyi salátát szoktam enni, hát akkor szorozzátok meg azt legalább 3-mal és az az itteni adagom :)
A kajáltatás az úgy működik, hogy van 3 "line" amire sorban kipakoljuk az ételeket, aztán amikor jön enni a tömeg, akkor folyamatosan figyeljük, hogy ami elfogy, azt újra tudjuk tölteni. De néha legszívesebben felrúgnám az amerikaiakat, mert nem képesek arrébb menni, mi meg ott egyensúlyozunk a forró tálca hússal vagy pizzával vagy akármivel, és alig férünk oda, hogy le tudjunk pakolni.
Amúgy hihetetlen, hogy az igazi konyhások (nem mi, a pakolgatós international staff) képesek minden zöldséget külön tálba pakolni és apró darabokra felvágni... egy kis paradicsom, egy kis hagyma, egy kis összetépett saláta, egy kis reszelt répa, egy kis borsó vagy egy kis reszelt sajt. És minden ilyen mini tálakban van kitéve, mindegyikhez külön-külön szedő.,, Nemhiába mondta az egyik mosogatófiú mielőtt megérkezett a plusz 100 ember pár napja, hogy ez csak annyit jelent a dishwash staff számára: még több mosatlan edény! :)
Az a jó, hogy állandóan együtt lógunk mi, magyarok, így az angoltudásunk a lehető legjobb szintre fog fejlődni... Tegnap a Farmhouse-ban ücsörögtünk este 11-kor a fiúkkal, mellettünk pedig az amerikaiak ordítva énekeltek gitárkísérettel. (Állítólag lesz nekik valami Ki mit tud? is jövő hét pénteken...) Közben odajött egy amerikai srác, hogy nézhet-e tv-t, de egyikünk sem értette, hogy pontosan mit mondott, én azt hittem, hogy azt kérdezte, foglalt-e ez a hely, ezért mondtam, hogy "No". Kissé összezavarodottan visszakérdezett, és másodjára már a többiekkel együtt mondtuk, hogy "No." Aztán elkezdett magyarázni újra, akkor már sikerült felfognunk, mit akar, és mondtuk, hogy ja, persze, persze, nézheti. De szegény be se tudta kapcsolni, meg ment valami dvd is, úgyhogy inkább hagyta az egészet a fenébe és elment :D
A farkasokról egyébként annyit, hogy tegnap még este 11 után lementünk sétálni a tópartra, és ott nagyon lehetett őket hallani a víz miatt. Kicsit úgy éreztem magam, mint a Harry Potterben, amikor menekültek a vérfarkas elől :) Persze nem volt semmi probléma, szóval nem kell attól tartani, hogy nem megyek haza, mert széttéptek a farkasok. Amúgy azt hiszem tegnap délután láttunk egy rókát a faházainknál, de egyébként semmi különös :)
És hogy mindenki örüljön, egy jó hír: megkaptuk ma este a konyhai beosztást jövő hétre és minden reggelinél és vacsoránál én leszek a Coffee Girl! Nem tudom, komolyan meggondolta-e Filippo, hogy rám bízhatja ezt a munkát :D
Puszi
Szabcsi
Ui.: Se ki se be, üzenem, hogy hamarosan megkapjátok az első feladatokat a kincsetekhez. De valószínűleg nem képeslap formájában, mert a táborból nem nagyon fogok kimenni, max a Walmartba, mikor szerveznek bevásárlótúrát, de onnan meg nem tudok küldeni. Meg elég sok idő lenne, mire hazaér, szóval majd valahogy eljuttatom nektek :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése